Kelli Trontel
Egyesek szerint a szeretet egy érzés, de én úgy hiszem, hogy egy döntés. Dönthetünk úgy, hogy szeretünk valakit, még akkor is, ha ez nehezünkre esik.
Soha nem értettem teljesen ezt a fajta szeretetet, egészen a válásomig. Azt a fajta krisztusi szeretetet, amely úgy dönt, hogy nem áll bosszút, vagy nem fizet rosszal a rosszért. Hogy úgy döntök, a szememet felfelé és Krisztusra szegezem, és nem magamra vagy a körülményeimre. A szeretetet választani árulás és összetört szívem ellenére is.
A szeretet választása nem hagyja figyelmen kívül vagy keres mentséget a rossz viselkedésre és a bántalmazásra.
A szeretet választása nem szépíti meg a szívszaggató körülményeket.
A szeretet választása felszabadít bennünket attól, hogy mi magunk próbáljuk meg helyrehozni a hibákat.
A szeretet választása azt jelenti, hogy szilárdan Krisztusba vetjük hitünket, és bízunk az Ő útjaiban.
Csak Isten kegyelméből tudunk átmenni bármilyen tűzön. Sőt, megtehetjük ezt anélkül, hogy látszana rajtunk, vagy olyan szagunk lenne. Ha töltöttél már időt tábortűz körül, akkor tudod, milyen gyorsan és milyen sokáig érződik az égő fa illata mindenhol. Ilyenkor elég nyilvánvaló, hogy tűz körül töltöttél időt.
Ha belegondolok, hogy az Úr milyen sokféleképpen volt hűséges az életemben, az Ő szívem feletti védelme az, amiért a leghálásabb vagyok. A szívemet az elmúlt több mint 10 évben újra és újra összetörték, de ma olyan szívvel írom ezt számotokra, mely még mindig gyengéd és nyitott a szeretetre. A világ szemében teljesen jogos lenne, ha keserű és dühös lennék. Valójában sokan ezt is várnák el tőlem, amikor megismerik a veszteségről veszteségre haladó történetemet. De Isten! Ő megtartotta a szívemet, a szeretet és a hosszútűrés útjára vezetett, miközben végigjártam a völgyeket, melyek azzal fenyegettek, hogy kioltják lángomat.
Van egy nagyon élénk emlékem abból az időből, amikor életem egyik legnehezebb időszakát éltem át. Gyakran gondolok erre az emlékre vissza. Sírtam, azért, mert a szívem együttérzett azokkal, akik megbántottak és elárultak engem. Egyáltalán nem volt semmi értelme, hogy így érezzek. Én akartam lenni az, akit az emberek sajnálnak. Elvégre én voltam az, akit elárultak és sárba tiportak. Bizonyára nem az én jóságom volt az, hogy együttéreztem az ellenségeimmel. Tudtam, hogy ez az Úr volt. Most visszatekintve látom, hogy az Ő Lelke munkálkodott abban a pillanatban. Miközben a szívem megszakadt, Ő megtartotta azt gyengédségben. Ő óvott meg attól, hogy megkeseredjek.
Bár akkoriban nem tetszett az érzés, gyakran hálát adok az Úrnak az ilyen pillanatokért. Megváltoztatták az életem pályáját. Hálás vagyok, hogy nem mondtam le a történetemről, amit ma elmesélhetek, azért cserébe, ami abban a pillanatban jól esett volna. Megízleltem, és láttam az Úr jóságát a veszteség és gyász történetén keresztül. Első kézből tudom, hogy Mennyei Atyánk nem csak távolról figyeli az életünket, hanem belép a fájdalmunkba, és az örökkévalóságot szem előtt tartva vezet át minket a szívfájdalmon.
Szeretném megismerni az Igét, és szeretném, ha az vezetné az életemet, mert csak az Ige tart örökké.
Ha hitből, és nem az érzéseink szerint élünk, akkor máshogyan fogunk élni és másképp fogunk kinézni, mint a világ. A János 13:35 nagyszerű emlékeztető: „Arról ismeri majd fel mindenki, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást.”
Legyünk ismertek a szeretetünkről…. Isten, az Ő Igéje és az emberek iránti szeretetünkről.
Forrás: https://lovegodgreatly.com/triumph-over-trials/choosing-love/
Fordította: Kiss Jázmin Eszter
Kép: Vasadi Dubován Judith
Vállalkozóként, fényképészként, íróként, dicsőítésvezetőként és két gyermek egyedülálló édesanyjaként Kelli Trontel bebizonyította, hogy habár az életben gyakran gyász gyászt követ, a nehéz napok nem terítik le. Szenvedélye, hogy megossza másokkal, mennyire hűséges Isten akkor, amikor az élet vagy mások nem azok, hogy a dicsőítés lehet fegyver a kezünkben, és hogy Isten valóban segít megvívni a csatáinkat. Kellit megtaláljátok az Instagramon.
