Nagyon örülök, hogy a Galatákhoz írt levelet együtt tanulmányozhatom olyan sok nővel a világ minden részéről, és alig hiszem el, hogy máris az első hét végéhez közeledünk. Biztos vagyok abban, hogy a Galatákhoz írt levél tanulmányozása tartalmas lesz, és azt is tudom, hogy növelni fogja az igazsághoz való ragaszkodásunkat. Hadd osszam meg veletek, hogy mit tanultam az első hét folyamán…
Galáciában nem volt gyülekezet míg Pál, valószínűleg az első missziós útja során, nem kezdett el prédikálni és tanítványokat képezni (ApCsel 13:1-14:28) Röviddel azután, hogy Pál megalapította a gyülekezetet és továbbment, a gyülekezet hamis tanítók áldozatául esett. Ezek a hamis tanítók, akiket „judaizálóknak” is neveztek, azzal traktálták a gyülekezetet, hogy ahhoz, hogy „igazi” keresztények legyenek, alapvetően zsidókká kell válniuk. Ez egy hamis evangélium volt, mert azt tanították, hogy az üdvösség a mi cselekedeteink által + Jézus munkája által kapható meg.
Amikor Pál értesül minderről, teljesen ledöbben. Hogyan lehetséges, hogy a galaták olyan hamar ráharaptak erre a „másféle evangéliumra” (Gal 1:6)? Hogyan lehetséges, hogy elfordultak mindattól, amit Pál tanított nekik a Szent Szellem vezetése által?
Pál képtelen volt csendben maradni. Mélységesen törődött ezekkel a testvérekkel, és még náluk is fontosabb volt számára az igazság, ezért szeretetteljesen, de határozottan helyre kellett igazítania őket.
Pál szerette az emberek lelkét, viszont a szellemi mérget tolerálni annyi, mint elősegíteni és részt vállalni a lelkek meggyilkolásában. ~ Charles Spurgeon
Úgy tűnik, hogy ezen a ponton egyesek megkérdőjelezték Pál tekintélyét, ezért ő azonnal emlékezteti őket arra, hogy az igazság, amelyet ő hirdetett nem emberektől származik, hanem magától Krisztustól (1:12).
Nagyjából ezt mondja a galatáknak: „Bizonyosak akartok lenni abban, hogy az igazat mondom; hogy egy apostol vagyok?Akkor nézzétek meg, hogy mi voltam egykor és ki vagyok most. Egykor egy szívós zsidó voltam – egy farizeus! Könyörtelenül betartottam a zsidó szokásokat és hitelveket, akár gyilkolni is kész voltam ezekért. Aztán Krisztus kijelentette magát előttem, és egyedül Isten munkája az, hogy egy olyan ember, mint én, aki régen élvezetet talált abban, hogy üldözte a gyülekezetet, most kész vagyok arra, hogy életet és kényelmet feláldozva hirdessem ugyanazt az örömüzenetet amivel régen szembeszálltam”.
Pál azt akarta, hogy értsék meg: ő nemcsak egy másik ember tanításait ismételgeti, hanem az ő tanítása egy természetfeletti módon jutott el hozzá egyenesen Istentől. Ő volt az utolsó valóságos apostol.
Van itt három vonatkozás amelyet szükséges megfontolnunk:
- Az evangéliumot amelyet hirdetünk óvnunk kell a tévtanítóktól. Nagyon fontos, hogy figyelmesek és pontosak legyünk, amikor Krisztus értünk végzett munkájáról beszélünk, és az üdvösségről, amelyet ezáltal nyertünk. Nem azért váltatunk meg, mert elmondunk egy imát, vagy felszólításkor előrevonulunk a padsorok között. Nem annak függvényében kapjuk a megváltást, hogy mennyi vendégszeretetet tanúsítunk, vagy milyen nagylelkűek vagyunk, vagy mennyire tiszta a beszédünk. Isten nem attól fogad el minket, hogy milyen gyakran olvassuk a Bibliánkat, milyen politikai nézeketet vallunk, vagy milyen gyakran látogatjuk a gyülekezetet.
A megváltás egyedül a Krisztusba vetett hit által nyerhető meg, és ez Isten ajándéka, hogy senki ne dicsekedhessen vele.
- Nem lehet annyira mélyre sülyednie egy embernek, hogy Isten ne tudja megmenteni. Nézd meg Pál életét megtérése előtt. Egy teljesen elrontott életű, ijesztő ember volt. Tele volt gyűlölködéssel, önigazultsággal, és gyilkolt – mindezt a vallás nevében. És annak ellenére, hogy ilyen elvakult bűnben volt, Isten lehajolt hozzá, hitet adott neki, megváltoztatta a szívét, és nemcsak egy bámulatos misszionáriusként és gyülekezetplántálóként használta fel, hanem arra is, hogy lejegyezze az Újszövetség túlnyomó részét. Ez csodálatos kegyelem, és ugyanez a kegyelem képes a mi életünkben is munkálkodni.
- Akármelyikünk áldozatául eshet a téves tanításoknak. Bármennyire is úgy gondolod, hogy erős vagy, és szilárd a hited, bárki összezavarodhat és eltévelyedhet az igazságtól. Óvakodjunk attól, hogy annyira büszkék legyünk, hogy azt gondoljuk ez a fajta bűn távol áll tőlünk. Meg kell vizsgálnunk nem csak azt amit mások tanítanak, de azt is, hogy mi az, amiben szívből hiszünk.
Az evangélium drága, mert Istennek mindenbe került, nekünk pedig semmibe. Azért is roppantul értékes, mert hatalma van. Olyan megbocsájtást nyújt, amelyet nem tudunk kiérdemelni, olyan változást tud végbevinni, amire mi soha nem volnánk magunktól képesek, és Isten elfogadását kínálja, amelyre oly nagy szükségünk van. Nem csoda, hogy Pál annyira vigyázott az evangélium sértetlenségére és igazságára. Imádkozzunk, hogy a mi életünkben is hasonló elkötelezettség legyen.
Jézusra figyelve,
Jen
Fordította: Vasadi Dubován Judith
