Julie McIlhatton
Az év eme időszaka kihozhatja a legjobbat az emberből, ahogy másokra gondolunk, ajándékokat adunk és megpróbálunk segíteni magányos vagy kevésbé szerencsés embereken. Viszont ebben az időszakban a legrosszabb oldal is megfigyelhető, ahogy szülők az év legutóbbi legfelkapottabb játéka fölött veszekednek, konfliktusba keveredünk parkolóhelyek vagy nagycsaládi összejövetelek miatt, és nő a frusztráció.
Karácsonykor híjával lehetünk a türelemnek. Azt szeretnénk, ha a gyerekeink jól viselkednének a rokoni látogatások alatt. Minél hamarabb be akarjuk fejezni a vásárlást. Szeretnénk egy jó képet az egész családdal – ahol mindenki egyszerre néz a kamerába és még mosolyog is.
Igazi kihívás megírni nekem ezt a posztot, mivel a türelmetlenség a gyengéim közé tartozik. Gyakran imádkozok több türelemért. Önmagammal, mint kereszténnyel is türelmetlen vagyok, szeretnék egy-kettőre érettebb lenni a hitemben, minthogy keresztül kelljen mennem éveken át tartó engedelmességen az Úr iránt, az élet völgyei és magaslatai között.
Bevallom, hogy a türelmetlenségem sokszor abból a túlértékelt ötletből indul, hogy mennyi dolgot tudok elvégezni egy nap alatt. De igazából a türelmetlenség bűnének gyökerénél az a vágyam áll, hogy a dolgok úgy történjenek, ahogy én szeretném ahelyett, hogy bízzak abban, hogy Istené a legjobb út!
A 103. Zsoltár arra bátorít minket, hogy dicsőítsük az Urat, emlékezvén Mennyei Atyánk kedves tetteire, együttérzésére, kegyelmére és irántunk tanúsított csodálatos türelmére. Ez az Ő nagy és hűséges szeretetének köszönhető. Isten szeretete sosem ér véget, sosem adja fel, sosem törik meg, és mindörökké tart!
A 11. versben Isten az Ő szeretetének végtelenségét mutatja be, ahogy az Ő állhatatos szeretete fölénk tornyosul, az éghez hasonlóan. Szeretem nézni az eget, ahogy lebegnek a felhők, de ez egy tiszta éjszakán még lenyűgözőbb. Ha a városi fényeket magad mögött hagyhatod, a csillagok száma tényleg lélegzetelállító. Eszünkbe juttatja mennyire végtelen a teremtés. Bemutatja, ahogy Isten állandó szeretete utánunk nyúl, fölénk tornyosulva. Csodálatos!
Hála Neki, Isten nem érdemeink szerint bánik a bűneinkkel. Hanem, mivel Krisztus engedelmes volt és eljött ebbe a világba, hogy helyettünk menjen keresztre, kiemeltetünk ebből a gödörből. Isten az Ő hűséges szeretetével és együttérzésével koronáz meg minket, elvetvén bűneinket olyan messzire, amilyen messze van kelet nyugattól – ez mérhetetlenül messze van! Milyen óriási kegyelem!
Ez nem azt jelenti, hogy Isten nem tudja, hogy mi mennyire rosszak vagyunk. Ő tökéletesen ismer minket. Nem is azt jelenti, hogy szemet huny a bűneinkre. Ő mindent lát. Dühös maradhatna és vádolhatna, visszatartván minket az Ő szent jelenlététől. De Ő a szeretetet, kegyelmet és együttérzést választja – Ő kifizeti a bűneink adósságát és türelmes hozzánk, bár újra és újra elesünk. Szükségem van erre az emlékeztetőre, mikor elfogy a türelmem a saját bűnösségemmel szemben!
Mégis, nekünk ez nem kifogás, hogy továbbra is vétkezzünk, azt gondolván, hogy az Úr türelmes lesz hozzánk és megbocsát nekünk, úgyhogy mit számít? (Lásd Róma 6:1-11). Keresztényekként mi egyek vagyunk Krisztussal! A Szentlélek szelíden kinyitja a szemünket, hogy meglássuk bűneinket és így Isten csodálatos szeretete annyira átformál minket, hogy a szívünk vágya is megváltozik. Az Ő szövetségében akarunk maradni, hogy szeressük és engedelmeskedjünk az Ő parancsolatainak – hogy Isten erős harcosai legyünk! Ez megkülönböztet minket a világtól, másokat is ehhez a forráshoz fordít és így dicsőséget hoz az Úrnak. Szembetűnő és gyönyörű ez a különbség.
Ahogy emlékezünk arra a nagy szeretetre, kegyelemre és türelemre, melyet Isten tanúsított irántunk, lehetőségünk van elmélkedni a körülöttünk levő világon. Ezen a karácsonyon, ahogy ide-oda rohanunk, hadd töltsünk időt Isten szeretetén, kegyelmén és türelmén való elmélkedéssel, azokkal együtt, akikkel együtt vagyunk vagy akikkel az úton találkozunk.
Forrás: https://lovegodgreatly.com/always-and-forever-love/
Fordította: Gál Ruth
Kép: Vasadi Dubován Judith
Julie McIlhatton a gyönyörű Észak-Írországban él szerető férjével és két csodálatos fiával. Áldásnak tekinti, hogy teljes idejű anyuka lehet és a gyülekezetében számos szolgálatból kiveszi a részét. Szabadidejében filmet néz, társasjátékozik vagy sétálni indul (már ha éppen nem esik!). Szeret mindenféle zenét hallgatni, és lenyűgözi, hogy a megfelelő zene milyen könnyűvé teszi az olyan hétköznapi feladatokat is, mint a takarítás. Égetően tudatában van annak, hogy Isten érdemtelenül árasztja rá szeretetét és kegyelmét. Ezért is keresi a lehetőséget, hogy megdicsőítse Őt és örökké vele legyen.
