Egy 14 hónapos kisfiú édesanyja vagyok. Néhány héttel ezelőtt fülhallgatóval hallgattam valamit, míg a fiam az ölemben ült. Ekkor meglepő dolog történt: kivette az egyik fülemből a fülhallgatót és a saját fülébe dugta. Leesett az állam! Azon tűnődtem, ki tanította ezt neki? Olyan ügyesen csinálta. Aztán rájöttem: az apját és engem is gyakran látott fülhallgatóval a fülünkben, mikor hallgattunk valamit. Mivel folyton velünk van, mi vagyunk a követendő példa számára. Lemásolta, amit csinálunk. Minket utánozott!
Ez mélyen megérintett. Mi van, ha valami rosszat csinálok? Azt is ugyanígy lemásolná.
Pál apostol az efézusiakhoz írt levelében arra bátorít bennünket, hogy utánozzuk Istent, aki a mi Atyánk. Ha azt mondjuk, Isten gyermekei vagyunk, akkor minden cselekedetünkben Jézust kell tükröznünk, akárhová is megyünk. Nem csak időnként kell Őt utánoznunk, hanem mindenben Rá kell hasonlítanunk.
Rohanó világban élünk. Sokan kereszténynek nevezik magukat, de az életük cseppet sem hasonlít Krisztuséhoz. Minden, amit tesznek, ellentmond Jézus személyének. Barátságtalanok, tapintatlanok, felhalmozzák a dolgokat és így tovább. Jézusra ezek közül egyik sem volt jellemző. Ha nem vigyázunk, nagyon könnyű a világhoz igazodni.
Jézus azért adta az életét, hogy mindenki, aki hisz Őbenne, megbékülhessen az Atyával. Nehéz elképzelni egy ilyen áldozatot, főleg mivel nem látunk ehhez hasonló szeretetet az életünkben vagy a világban. Az emberek általában addig kedvesek, amíg hasznuk származik belőle. Miután megszerezték, amit akartak, gondolkodás nélkül eldobják a másik embert. A kedves szavak ritkák. Mindenki csak magára gondol, áttapos másokon, hogy megszerezze, amit akar. Ritkán állnak meg, hogy megkérdezzék, valójában hogy van a másik.
De nekünk nem kellene így viselkednünk. Mi Isten gyermekei vagyunk. Életünkben túl kellene áradnia Isten szeretetének. Ha egy mosolyra van szükség, a mi arcunkon ott kell lennie. Ha egy ölelésre, ki kell tárnunk a karjainkat. Ha egy kedves szóra van szükség, a mi ajkunknak kell szólnia. Ez nem jelenti azt, hogy nekünk ne lenne minderre szükségünk, de Krisztushoz hasonlóan arra kell törekednünk, hogy minden nap Krisztus fényét sugározzuk.
Nem azért követjük Isten parancsolatait, mert dicséretet várunk érte. Azért tesszük ezt, mert Istennek szerzünk vele dicsőséget és Ő azt szeretné, ha gyermekei így élnének. Mi mutatjuk meg az Ő fényét!
A tisztátalanság bármilyen formája nem fér össze a szentséggel. Isten szentként tekint ránk, gyermekeiként, akik az Ő dicsőségére vannak elkülönítve. Nekünk kell megmutatnunk a világnak, mit jelent Isten gyermekeként élni.
Az Atya elküldte nekünk a Szentlelket, hogy segítsen küzdeni a gonosz alattomos vagy nyílt kísértései ellen. A kísértés pillanataiban a Szentlélek arra indít, hogy ne dőljünk be az ördög trükkjeinek és kapaszkodjunk Isten Igéjének igazságába. A Szentlélek mindig jelen van, hogy leleplezze a sötétség erőit, hogy ne essünk annak áldozatául.
Segítsége mindannyiunk számára mindig elérhető, hogy valóban az Atya képmásai lehessünk, mint az Ő drága gyermekei.
Állj szilárdan, felemelt fejjel, a királyi jogarral a kezedben. És a Szentlélek segítségével döntsd el, hogy mindennap úgy fogsz élni, mint a Királyok Királyának gyermeke.
Áldással,
Forrás: https://lovegodgreatly.com/imitate-christ/
Fordította: Kovács-Horváth Judit
Kép: Vasadi Dubován Judith
Ebosereme Aifuobhokhan Nigériában él. Szenvedélyesen olvassa és szereti Isten szavát. Ő vezeti a Hausa fordítócsapatot a Szeresd Nagyon Istent családban és minden anyagot lefordítanak Hausa nyelvre, amit világszerte több, mint 40 millió ember beszél. Emellett a Szeresd Nagyon Istent Bátorító és Imaharcos csoportjaiban is szolgál. Ha megkérdezzük, mi az életcélja, mindig azt mondja: „Jézusra mutatni fel.” Férjével és kisfiával Delta tagállamban él, ahol Ebos radiológusként dolgozik.
