„Tehát a törvény nevelőnk volt Krisztusig, hogy hit által igazuljunk meg.” – Galata 3:24
A harag felhőként hat racionális gondolkodásunkra és ítélőképességünkre, amitől könnyen elveszítjük a perspektívánkat. Ennek eredményeként gyakran rossz döntéseket hozunk, ha dühösek vagyunk.
A mai olvasmányban azt hiszem Sára nemcsak dühös volt, hanem féltékeny és sajnálkozó is. Épp nézte, amint Izmáel kigúnyolta a fiát egy fontos családi eseményen, és dühös volt. Válaszának olyan következményei voltak, amelyek teljesen megváltoztatták Izmáel és Hágár életét.
Sára nagyon is tudatában volt annak, hogy Izmáel azért létezik, mert az ő ötlete volt, hogy segítsen Istennek beteljesíteni Ábrahámnak tett ígéretét. Megbánta ezt a döntését attól a pillanattól kezdve, hogy Hágár teherbe esett. A megbánás erős érzelem; biztos vagyok benne, hogy Sára sokszor gondolta: „bárcsak ne mondtam volna semmit, ha türelmesebb lettem volna!”
Miután látta, hogyan bánik Izmáel Izsákkal, Sárának elege lett. Azt követelte Ábrahámtól, hogy végleg szabaduljon meg Izmáeltől és Hágártól, hogy Ábrahám örököse egyértelműen és mindent kétséget kizáróan Izsák legyen. Ez elszomorította Ábrahámot.
Itt lépett közbe Isten, és a válasza nagyon meglepőnek tűnt. Azt mondta Ábrahámnak, hogy tegye meg, amit Sára kért. Isten törődni fog Hágárral és Izmáellel, és Izmáelt is nagy nemzetté teszi. Ez segít emlékeznünk arra, hogy Isten még a hibáinkat is jóvá tudja tenni. Ábrahámnak azonban Istenben kellett bíznia azáltal, hogy hagyta, hogy Izmáel és Hágár kilépjen gondoskodásából.
Isten emlékeztette Ábrahámot, hogy Izsák volt az, aki által leszármazottai számítanak. Izsák leszármazottai közül jön majd Az, aki valóban megszabadítja az embereket bűneiktől, és az ígéret örököstársaivá teszi őket. A Galaták 3:29 szerint ez ránk is vonatkozik! Mi, mivel Krisztushoz tartozunk, Ábrahám leszármazottai és örökösei vagyunk az ígéret szerint. Isten gyermekeiként a család részei vagyunk!
Amikor Hágár terhes volt, és a sivatagba menekült (lásd 16:12), Isten azt mondta neki, hogy Izmáel távol fog élni a testvéreitől, és vadszamár lesz – vagyis szabad lesz és beduinként fog kóborolni. Reménnyel telve így válaszolt: „Te vagy az Isten, aki lát engem.”
Hágár azonban úgy tűnt, elfelejtette ezeket az ígéreteket, és azt hitte, hogy a sivatagban fognak meghalni. Az a leírás, amint egy bokor alá helyezte Izmáelt, mert nem akarta végignézni a halálát, évek óta azt a feltételezést keltette bennem, hogy Izmáel kisgyerek volt! De Izmáel tinédzser volt, valószínűleg 16 és 18 év közötti. (Ábrahám 86 éves volt, amikor Izmáel megszületett, és 100, amikor Izsák megszületett, tehát Izmáel 14 éves volt, amikor Izsák megszületett.)
Miután Hágár eltávozott Izmáeltől, a reménytelenség és a félelem féktelen sírásra késztette. Ebben a pillanatban nem látta a jövőt. Látva édesanyját sírni, Izmáel is sírt, talán Istenhez kiáltott. Isten ismét közbelépett, reményt adva Hágárnak és Izmáelnek. Az Úr emlékeztette Hágárt, hogy Izmáelből nagy nemzet lesz. Azután gondoskodott azonnali szükségükről is azáltal, hogy megelégítette szomjúságukat.
Izmáel képzett íjász lett, és Isten megtartotta ígéreteit. Velük volt és megvédte őket a sivatagban. Hágár nem volt többé rabszolga; Egyiptomban talált feleséget Izmáelnek – egy nagy nemzet kezdete!
Ha reménytelennek és elhagyatottnak érzed magad – mások vagy Isten által –, emlékeztesd magad Isten neked tett ígéreteire. Azt javaslom, hogy írd le őket, amikor a Biblia olvasása közben találkozol velük. Az Úr lát téged és hallja kiáltásaidat. Szeretett vagy és értékes vagy számára. Terveit és céljait akkor is megvalósítja, amikor nem értjük vagy látjuk a jövőt. Bízhatunk Benne.
Isten hűséges. Betartja ígéreteit akkor is, ha nem vagyunk hűségesek. Még a hibáinkat is jóváteheti. Ha megbánás tölt el, valld meg az Úrnak és szükség szerint másoknak, majd ismerd meg és fogadd el az Úr bocsánatát. Krisztus által szabaddá tesz; az ígéret gyermeke vagy. Emlékezz, kinek a gyermeke vagy, és élj a Krisztustól származó szabadságban!
„…nem bűneink szerint bánik velünk,
nem büntet vétkeinkért,
ahogy megérdemelnénk.
Mert amilyen magas az ég a föld felett,
olyan magasan elborít bennünket
hűséges szeretetével.
Amilyen messze van napkelet napnyugattól,
olyan messze dobta el bűneinket tőlünk!
Amilyen jóságos az apa gyermekeihez,
olyan kegyelmes az Örökkévaló azokhoz,
akik tisztelik és félik őt!” – Zsoltárok 103, 10-13
Forrás: https://lovegodgreatly.com/all-his-promises/
Fordította: Szaniszló Tünde
Kép: Vasadi Dubován Judith
Julie McIlhatton a gyönyörű Észak-Írországban él szerető férjével és két csodálatos fiával. Áldásnak tekinti, hogy teljes idejű anyuka lehet és a gyülekezetében számos szolgálatból kiveszi a részét. Szabadidejében filmet néz, társasjátékozik vagy sétálni indul (már ha éppen nem esik!). Szeret mindenféle zenét hallgatni, és lenyűgözi, hogy a megfelelő zene milyen könnyűvé teszi az olyan hétköznapi feladatokat is, mint a takarítás. Égetően tudatában van annak, hogy Isten érdemtelenül árasztja rá szeretetét és kegyelmét. Ezért is keresi a lehetőséget, hogy megdicsőítse Őt és örökké vele legyen.
