Félelem és aggodalom – 1. hét / 2. nap

Félelem a csapásoktól

Minden egyes alkalommal, amikor bekapcsoljuk a híreket, mintha kizárólag katasztrófákról lenne szó. Természetes, hogy félelemmel reagálunk a különféle szerencsétlenségekre, mint például az árvízre, tűzvészre, földrengésre, vagy a háborúra. Ha a Szentírásban keresünk választ, az Úr azt mondja, hogy Ő a mi bizodalmunk és reménységünk. Ugyan nem ígéri meg, hogy nem érnek veszteségek, de mivel Ő az életünk alapja, vele átvészeljük a legnagyobb viharokat is.

Jézus egyik példázata a kősziklára épített házról szól. Amikor elkezdtek építeni, leástak a homokrétegen keresztül egészen addig, amíg végül sziklához nem értek. Így amikor nagy vihar támadt, a ház meg sem moccant, teljesen sértetlen maradt. Hívőként nekünk is mélyebbre kell ásnunk, túl a felszínes vallásosságon, egészen addig, amíg el nem érkezünk hitünk alapjához, Krisztushoz, mert csak így élhetjük túl azokat a megpróbáltatásokat, amelyek a legbensőnkig megrendítenek.

Van az életednek olyan területe, ahol bizakodásra szorulsz? Amikor megerősítésre van szükségünk, ismételten emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy maga az Úr a bizodalmunk, és hogy Ő az, aki segít abban, hogy minden körülmények között sziklaszilárdak maradjunk. Hogyan segít legyőzni a félelmet az, hogy Krisztusra alapozod az életedet?

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy elküldted Krisztust, akire a hitemet alapozhatom. Dicsőítelek azért, mert Te vagy a menedékem. Segíts naponta építeni a hitemet, még akkor is, amikor nehéz nem a körülményeimre, hanem Rád néznem. Segíts csendben lennem, hogy meghalljam a hangodat. Jézus nevében, Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Greizer Zsófia

Csilla

kapcsolódó bibliatanulmányozás

Értesülni szeretnék a legújabb bejegyzésekről

legfrissebb