“Krisztussal együtt engem is keresztre feszítettek, és meghaltam, s így ettől kezdve már nem a saját régi életemet élem, hanem Krisztus él bennem! Ezt az életet, amelyet most testben élek, az Isten Fiába vetett hit által élem, aki annyira szeretett engem, hogy önmagát áldozatul adta értem. Mindazt, amit Isten kegyelemből ajándékozott nekünk, nem akarom hiábavalóvá tenni! Hiszen, ha a Törvény megtartása tenne elfogadhatóvá Isten előtt, akkor Krisztus halála értelmetlen és fölösleges lett volna.” ~ Galata 2:20-21
A Galata levél 1. részében Pál hajthatatlan a keresztény hitünk legfontosabb alapigazsága felől: hogy a megváltás egyedül a Krisztusba vetett hit által történik.
“Mert nincs senki másban üdvösség, egyedül csak Jézusban! Az ő neve az egyetlen a világon, amely által az emberek üdvösségre juthatnak!.” ~ Ap. Csel. 4:12
Ugyanez volt a protestáns reformáció csatakiáltása is. Közismert megnevezése, az „Öt Solas”, összefoglalta megváltásunk lényegét:
Sola Scriptura – A megváltás egyedül az Írásokban van kinyilatkoztatva.
Solus Christus – A megváltás egyedül Krisztusban található.
Sola Gratia – A megváltás teljességében, kizárólagosan kegyelem által van.
Sola Fide – A megváltás egyedül hit által kapható meg.
Soli Deo Gloria – A megváltás egyedül Isten dicsőségére adatott.
Pál megfenyíti a galáciaiakat, amiért a hamis tanítókat követték, akik azt állították, hogy a megváltás a Jézusba vetett hit által, plusz a törvények betartása által kapható meg.
Miközben tovább magyarázza a kegyelemből, hit által történő megváltást, a Galata levél 2. részét azzal a kijelentéssel zárja, hogy ha képesek volnánk megváltani magunkat azáltal, hogy betartjuk a törvényt, akkor Krisztus hiába halt volna meg. Pál azt mondja, hogy Krisztusnak azért kellett jönnie, mert képtelenek voltunk és vagyunk betartani a törvényt. Valójában a törvény vádol, leigáz és bűnösökként elítél mindannyiunkat.
Isten mértéke egy olyan tökéletesség, amelytől mi rettenetesen távol állunk. Ezért van az, hogy az evangélium nagyon jó hír az olyan gyöngéknek, mint amilyenek mi vagyunk. Krisztus az, aki megtett mindent helyettünk. Ő megtartotta a törvényt, megfizette az adósságot, és folyamatosan munkálkodik az Ő népében. Ezért mondja Pál, hogy „Krisztussal együtt engem is keresztre feszítettek, és meghaltam, s így ettől kezdve már nem a saját régi életemet élem, hanem Krisztus él bennem” (20. vers).
“Itt, a saját személyén keresztül, a hívő ember titokzatos életéről tár elénk egy kitűnő leírást. Megfeszíttetett, és mégis él; az óember megfeszíttetett (Róma 6:6), de az új ember él; halott a világ számára, és halott a törvény számára, de élő Isten és Krisztus számára; a bűn meg lett alázva, és a kegyelem megelevenedett.” – Matthew Henry (Galácia Kommentár)
Az Istennel szembeni adósság(érzés) veszélye
A megváltás kizárólag kegyelemből van. De néha zavarba jövünk, hogy hogyan is kellene válaszoljunk erre a kegyelemre. Gyakran megtörténik, hogy amikor azt nézzük, hogy mit tett Krisztus értünk, az az érzésünk támad, hogy adósok vagyunk Neki. Azt kérdezzük, „Mit tehetnék Jézusért?” És néha szükségét érezzük annak, hogy valahogy visszafizessük Jézusnak a megváltás ajándékát. Három probléma van ezzel kapcsolatosan:
1) A megváltás ajándék, és az ajándékot nem szokták kifizetni. Hogy éreznéd magad, ha megajándékoznál valakit egy olyan ajándékkal, amire szüksége van és szeret, és az ki szeretné fizetni? Elfogadni a fizetséget azt jelentené, hogy az ajándék nem ajándék volt, hanem egy árucikk.
2) Nincs olyan dolog, ami elég jó vagy elég nagy volna ahhoz, hogy visszafizessük Jézusnak, amivel megajándékozott minket.
3) Krisztus még nem hagyott föl azzal, hogy értünk tegyen dolgokat. Ő továbbra is munkálkodik bennünk, megbocsájt, változtat, gyógyít, helyreállít és nevel minket.
Olvasd el újra azokat az Igeverseket! Miről is szólnak? Hát arról, hogy mivel Jézus megváltott, az életem már nem rólam szól, hanem Krisztusról, aki bennem él. Tehát mit kell nekünk tennünk azok után, hogy Krisztus megtett mindent és még mindig tesz értünk? Pál a 20. vers második részében azt mondja:
“Ezt az életet, amelyet most testben élek, az Isten Fiába vetett hit által élem, aki annyira szeretett engem, hogy önmagát áldozatul adta értem.”
Hit.
Ez a mi válaszunk: hinni és hit által élni. A hit meg van győződve arról, hogy Krisztus megfizetett mindent. A hit meg van győződve arról is, hogy Krisztus be fogja fejezni bennünk a munkát. A hit abban bízik, hogy Jézus elég, és egyedül Őáltala a megváltásunk teljes.
Számos olyan Igerész van amely arról szól, hogy engedelmeskednünk kell, de ez az engedelmesség kizárólag attól lehetséges, hogy Krisztus bennünk van. Az engedelmesség nem oka a megváltásunknak, hanem a következménye.
Jézusra figyelve,
Jen
Fordította: Vasadi Dubován Judith
Forrás: https://lovegodgreatly.com/a-debt-we-cannot-pay-back/
