7. heti memoriter

Drága Lányok!

A héten egy ószövetségi vers van nekünk feladva megtanulásra. Néha hallom hívő testvérektől, hogy mennyire más az ószövetségben és az újszövetségben megjelenő Isten. Én ilyenkor mindig hálát adok, hogy nem látom ezt a különbséget, sőt pontosan azt látom, hogy Isten soha nem akart büntetni, soha nem akart gyermekeitől elválasztva élni, hogy mindig is tudatta az emberekkel, hogy neki az a terve, hogy egy szoros kapcsolatban legyünk Vele. Ez a szoros kapcsolatot persze az ószövetségi időkben lehetetlen volt elképzelni. Isten ígéretei azonban mindig túlmutatnak azon, amit mi látunk, azon, amit mi fel tudunk fogni. Már itt az Ézsaiásban a kegyelem idejéről beszél, hogy mindenki örül majd, letörli a könnyeket, velünk van.
Bár a kor emberének biztos nehéz lehetett elhinni, hogy Istennel ilyen szeretetkapcsolatban van, de a 11.vers, a heti memoriterünk mégis hoz egy olyan képet, ami hétköznapi helyzetben mutatja ezt a kapcsolatot.
Isten menyasszonyának, vőlegényének írja le az embereket.Ez a földön elképzelhető legnagyobb, legszentebb szövetség, mely egyben a legintimebb kapcsolat is. Ezzel Isten szerelmeseinek, jegyeseinek nevez.
A sivatagi népeknél a menyasszony ékszerei egyben a család vagyonát is mutatják. Ebben a képben Isten az aki ránk adja a ruhát, ránk teríti a palástot, méghozzá úgy, mint menyasszonyra az ékszereket, a legnagyobb kincseket. Ezek a kincsek pedig az üdvösség ruhája és az igazság palástja.
Ezeket képtelenek lennénk mi magunk felvenni, viszont ezeket viselve, miután ezeket ránk adta Isten már készen állunk a Vele való szövetségre.
Nekem nagyon megerősítő azt látni, hogy Isten örök, nem változik és mindig ugyanolyan minőségi kapcsolatban akart velünk lenni.
Ma, a kegyelem idejében élve már tudjuk, hogy ez a kegyelem eljött 2000 éve a földre, Ő az, Urunk Jézus Krisztus, aki felöltöztet, megvált, megigazít, Ő a mi tökéletes Vőlegényünk.
Ez a tudat, a mindennapi életben erőt ad, bármivel is küzdünk.