Olvasd el: Mikeás 7:18-19
Imák: Mikeás 7: 19
Isten igazságossága és kegyelme a kereszten “találkozik”, válik nyilvánvalóvá, fonódik össze. Isten ítélete elől egy bűnös lélek sem menekülhet, de ugyakkor egyetlen bűnös sem maradhat az Úr kegyelmén kívül. Isten kegyelme sohasem szűnik meg, viszont nem marad közömbös a bűnnel szemben. Az Úr mindig könyörületes és megbocsátó marad, aki nem nézi el a bűnöket, hanem örömmel fogadja szerető karjaiba azokat, akik megbánták bűneiket.
“Pontosan” hogyan éled meg és örvendezel Isten kegyelmének és könyörületességének? Isten legnagyszerűbb kegyelme az, hogy egyetlen Fiát áldozta fel bűneinkért. Az Úrhoz irányuló imádságunk foglalja magába azt is, hogy a Tőle kapott kegyelmet és könyörületességet tovább tudjuk adni.
Uram, köszönöm a Te tökéletes igazságosságodat és kegyelmedet az életemben. Engedd, hogy az életemet elárasztó irgalmad arra késztessen, hogy ugyanazt másoknak is megmutassam. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Mai kérdésünk: Vannak emberek az életedben, akiknek még meg kell bocsátanod? Mi tart vissza, hogy megbocsáss nekik úgy, ahogy Isten is megbocsátott neked?
