Szép napot, kedves hölgyek!
Nagyon örülök, hogy újból együtt lehetünk! Üdvözöllek titeket a Közösségre teremtve című tanulmányunk második hetében! Olyan bátorító látni, ahogyan mi nők, a világ minden tájáról összegyűlünk Isten Igéjét tanulmányozni. Jelenleg Ugandában vagyok, és sokan csatlakoznak hozzánk a világ több részéről. Egység a közösségen belül – ez olyan csodálatos, ha Isten családjára gondolok.
A mai igeversek kedvenc igerészeim közé tartoznak, mert ragyogóak, ugyanakkor mély hatást gyakorolnak rám.
A csúnya igazság
Van nekem egy szükségletem, egy önző igényem, hogy ismert legyek. Hogy dicsérjenek. Hogy legyek valaki. Hogy sztár legyek. Hogy különleges embernek nézzenek. Csúnya bevallani, de ez a valóság. Az énem vágyik a hírnévre és az önmegvalósításra. Tim Keller úgy mondja, ez az ego. Így szól erről, “Folyamatosan magára vonja a figyelmet – ezt teszi nap, mint nap. Arra késztet minket, hogy folyton arra gondoljunk, miként nézünk ki és hogyan kezelnek minket.”
Jobban akarom érezni magam másoknál, csinosabbnak, vékonyabbnak, olvasottabbnak, ismertebbnek, és jobban viselkedő gyerekek anyjának szeretnék tűnni.
Másfelől pedig folyamatosan másokhoz viszonyítom magam az Instagramon, Facebookon, Twitteren és látom hiányosságaimat, amitől aztán rosszul érzem magam. Alacsonyabb rendűnek, kevesebbnek, láthatatlannak.
Mindkét érzés – felsőbbrendűségünk vagy alacsonyabb rendűségünk- ugyanazon érem két oldala… ezek “a túlfűtött egónk következményei”, mondja Tim Keller.
Egónk feje tetejére állítása
Nos, következzen az igazság arról, hogy mi van az egóm kielégítésének hajhászása mögött: Nem működik. Nem tölt be. Nem elégit ki. Nem okoz örömet. Nem is okozott soha. Viszont okoz egyebet, elégedetlenséget, vágyakozást a többre: több hírnév, több önreklámozás, több ÉN után.
Aztán… Jézus. Jön Jézus és egyesít minket Önmagával, és mindent, amit azelőtt gondoltunk teljesen a feje tetejére állít. Ő ragyog ezeken a verseken keresztül, és nem tudom levenni tekintetem Róla. Feltárja előttünk az alázatosságban és szolgalelkűségben megmutatkozó szépséget.
Először a Filippi 2:1 verse emlékeztet a “miért”-re.
– * Mert bátorítást kaptunk Jézusban, és az értünk végzett áldozatában.
– *Mert megvigasztalt az Ő szeretete, a Szent Szellem által.
– *Ezek miatt más utat választhatunk, az egyetlen utat, amely boldogsághoz vezet.
Jézus gyöngéden kézbe veszi azt, amit mi egónak nevezünk, felforgatja, és valami szépségeset hoz ki belőle.
Ő megüresítette önmagát, Ő, akinek mindene meg volt, kikövetelhette volna a tiszteletet, megbecsülést, dicsőítést, dicsőséget, de megüresítette magát, szolgai formát öltött és megalázta magát.
Ezért, és kizárólag ezért, megfigyelhetjük a 3-4 verseket, hogy lássuk, hogyan válaszoljunk mindezekre. “Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.”
Örömmel felvehetjük a szolgai lelkületet, feladva azt az igényünket, hogy elismerjenek, hogy legyünk valakik, hogy lássanak és ismerjenek, és ehelyett mindenki szolgájává válhatunk. Ez teljes ellentétben áll azzal, amire a természetünk vágyik, és rámutat egy teljesen ellentétes útra.
És ez maga a szabadság! Az igazi öröm!
C.S. Lewis így ír erről “Az egyetlen dolog, amire emlékeznénk, ha valaha találkoznánk egy igazi, ige szerinti alázatos emberrel, hogy milyen őszintén érdekelte a személyünk. Mert az ige szerinti alázatosság lényege nem az, hogy többnek gondoljuk magunkat, vagy, hogy kevesebbnek gondoljuk magunkat, hanem hogy lényegesen kevesebbet gondolunk magunkra.”
Magunk elé helyezni az Ő dicsőségét
Ez egy saját magunk ellen vívott harc. Olyan harc, amiben győznünk kell újra és újra. Nap, mint nap. Percről percre.
De hogyan? Hogyan szálljunk harcba és küzdjünk azért, hogy ige szerinti alázathoz jussunk? A képességért, hogy szolgáljunk és megalázzuk magunkat? A választ a 9-11 versben találjuk:
“Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.”
Mi is, ahogy Matt Papa szokta mondani: “… háborús elszántsággal Isten dicsőségét szemem elé helyezem, különben nem fogok megváltozni. … Nem Őt fogom dicsőíteni.” Isten dicsőségét, Jézus Krisztus szépségét folyamatosan magunk elé kell helyezzük.
Zsoltárok 16:8 “Tekintetem az Örökkévalóra függesztem, aki jobb kezem felől van, ezért nem rendülök meg soha!”
Tim Keller szerint “Azért, mert Ő valaki, szabad vagyok arra, hogy én senki legyek.”
Szerethetek, szolgálhatok és szabadon adhatok, miközben a Jézus Krisztus által adott példát követem.
Nem kell azért küzdenünk, hogy valakik legyünk, hisz igazi és tartós örömet találhatunk a szolgálatban, a szeretetben, és az alázatban.
Mindent Jézusért,
Fordította: Dubovánné Vasadi Judith
