Olvasd el: 1 Sámuel 17:12-15; 32-37
IMÁK: 1 Sámuel 17:14,15
Dávid megtanult bízni Istenben amíg gondozta a juhokat. Mivel Isten hűségesen megmentette őt a gonosztól a mezőn, ezért nem kételkedett abban, hogy segíteni fog legyőzni az óriást a harcmezőn. Dávid megértette, hogy az erő ahhoz, hogy legyőzze az ellenséget, Istentől jön – nem a saját ravaszsága által. Az ő feladata az volt, hogy alázatosan engedelmeskedjen Istennek és maradjon hű a feladathoz. Akár a juhokra vigyázott, akár megbízást hajtott végre az édesapja számára, akár az óriással harcolt, Dávid vágya az volt, hogy Isten kedvében járjon és nem az, hogy elismerést kapjon.
Pont most úgy érezheted, hogy jelentéktelen vagy a világ szemében, de Isten látja a te készséges szívedet. A megszokott, engedelmes cselekedetek – mint a Dávidé – egy hatalmas különbséget tehetnek. Mi azt választottuk, hogy bízunk Istenben és engedelmeskedünk Neki kis dolgokban, Isten ezért meg van elégedve a mi áldozatunkkal és sokszorosan megszaporítja a hatásukat.
Uram, segíts nekünk jól pásztorkodni akkor is, ha kis mezőn vagyunk, akkor is, ha nagyon. Legyen szívünk vágya az, hogy egyedül a te kedvedre éljünk. Ámen.
—–
I- Másold le a napi IGEVERSEKET a Bibliádból.
M- Jegyezz fel 1-2 MEGFIGYELÉST.
Á- Jegyezz fel 1-2 gondolatot, amit az olvasottakból ÁTÜLTETSZ a gyakorlatba
K – KÖSZÖND meg, amit ma tanultál / KÉRJ Istentől a szíved mélyéből.
